Az egyik legnagyobb streaming szolgáltató népszerűségi ranglistáját sokáig uralta, és szinte minden országban vitákat és közös gondolkodást inspirált a Társadalmi dilemma c. film. De miről szólhat egy ennyire különböző háttérrel élőket egyaránt megmozgató alkotás? A közösségi médiáról. A technológia jelenlegi helyzetéről, az internetről, a mindennapjainkról. A Netflixen 2020 szeptemberében megjelent játékfilmes elemekkel tarkított dokumentumfilm egyből a figyelem középpontjába került. Közösségi média platformok korábbi dolgozói, vezetői hívják fel a figyelmet egy sokak számára ismeretlen veszélyre.
A Facebook, Instagram, YouTube mindannyiunk életében kisebb nagyobb szerepet tölt be. Rengeteg hasznos tulajdonságai vannak ezeknek a platformoknak. Összekötnek minket rég nem látott ismerősökkel; olyan érdekes információkhoz jutunk hozzá általuk, amihez amúgy nem tudnánk; könnyíti a kommunikációt a barátainkkal. Ugyanakkor sokat hallani arról is, hogy sokszor fals információt szolgáltat, függővé tesz és negatívan befolyásolja a pszichés állapotunkat. Ezt a kérdéskört azonban most egy teljesen már megvilágításból ismerhetjük meg. Bár nem fizetünk a közösségi média platformok használatáért, még sincs teljesen ingyen. Nem az adatainkat kell féltenünk. A nagy tech cégek igazából a figyelmünkért és a befolyásolhatóságunkért versengenek!
A filmben kiemelt legfontosabb probléma a gépi tanulás, azaz a machine learning. Ez a mesterséges intelligencia azon fajtája, amelynek fő feladata a különböző adatokból, reakciókból használható tudás formálása. Manapság a közösségi média cégek, illetve más nagy tech vállalatok mind használják a machine learninget, mert egy szuper eszköz a profit maximalizására. Lényegében amikor egy ilyen platformot használunk, az megfigyel minket, tudja, hogy mennyi ideig nézünk egy-egy tartalmat, vagy hogy hol tartjuk a kurzort, mire és hogyan reagálunk. A gépi tanulás algoritmusok pedig ezen információ birtokában, összevetve az adatokat felhasználók millióinak reakcióival, kiválasztja, hogy következőnek milyen tartalmat mutasson ahhoz, hogy még tovább használjuk az adott szolgáltatást. Minél tovább vagyunk a platformon, annál több reklámot látunk és annál nagyobb bevételt termelnek ezek a cégek.
Miben más ez a módszer a hagyományos reklámozáshoz viszonyítva? Egyrészt a TV-ben, magazinokban, plakátokon látott reklámok nem adnak személyre szabott reakciót a mi mozzanatainkra, nem figyelnek meg minket. Másrészt megjelenik egy az egész társadalmat érintő probléma is, mégpedig, hogy ez az eszköz képes szépen lassan, de megváltoztatni a gondolkodásunkat és önértékelésünket, identitásunkat. Mi emberek a tagadás mesterei tudunk lenni, szeretjük megmagyarázni a cselekedeteinket. A mesterséges intelligencia viszont csak a tetteinket nézi, így kifejezetten pontos képet festhet rólunk.
Ahhoz, hogy minél tovább a képernyő előtt maradjunk, olyan tartalmakat jelenítenek meg, amelyekre az emberek általánosságban magas arányban reagálnak. Ezek a különféle erős érzelmeket kiváltó témák. A negatív hírekhez pedig gyorsabb, sőt, erősebb érzelem és így reakció társul. A gépi tanulás által ajánlott tartalmak sokszor olyanok, amelyek haragot, egyet nem értést, félelmet táplálnak bennünk. Pont emiatt, a hamis, téves hírek 6-szor gyorsabban terjednek az interneten egy MIT kutatás szerint. A társadalmunk polarizálódik, hatalmas az egyet nem értés és ellenségesség körülöttünk. A hírek leginkább a gépi tanulás által vezérelt felületeken keresztül jutnak el hozzánk. És „ismerve” minket, ezek az algoritmusok a hozzánk közelebb álló módon mutatják be a világ történéseit, és folyamatosan csak ezt a szemszöget erősítik meg bennünk. Eközben másoknak egy teljesen más megközelítésből mutatja ugyan azt a hírt. A két oldal így nem érti egymást, hiszen a világnézetébe beleilleszthetetlen véleményt formál a másik. Sajnos a különféle összeesküvés elméletek is így terjednek manapság annyira megállíthatatlannak tűnő módon.
A polarizált társadalom pedig nem tud úgy megküzdeni fontos problémákkal, mint ahogy kellene. Sosem voltunk még ennyire összekötve, mégis ennyire egyedül. Rendkívül gyorsan függőség alakul ki ezek iránt a platformok iránt, hiszen nagyon erős pszichológiai módszereket használnak. Ez rengeteg embert érint. A like, ahogy a film is hangoztatja, kezdetben csak egy kis aranyos elemként indult, egy kis személyes momentumként, ám ma már sokakat érthetetlen cselekedetekre késztet. Nem arra vagyunk tervezve, hogy ennyi ember véleményét magunkba szívjuk, és ennek a folyamatnak a végén az önértékelésünk és identitásunk is megváltozhat. Ma is roppant szomorú arra a statisztikára tekinteni, hogy 2010 óta a gyermekek öngyilkossági rátája folyamatosan emelkedik. A 10-14 éves lányoké például az utóbbi 10 évben több mint másfélszeresére emelkedett.
Bár a film megtekintése után jogosan lehetünk elrettenve, érdemes a kreditlistát is megtekinteni, hiszen a szakemberektől kapunk pár bátorító, jó tanácsot arra vonatkozóan, hogy mit tehetünk mindez ellen. Például, hogy kapcsoljuk ki az értesítéseket, ellenőrizzük a hírek forrását, és gyermekinknek ne adjunk okoseszközöket. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy bár mindannyian úgy érezhetjük, hogy minket nem lehet ilyen egyszerűen befolyásolni, mégis egy-egy ilyen aprólékosan kifejlesztett eszköz komoly hatással lehet ránk teljesen észrevétlenül, hiszen nem tudatos mozzanatokat változtat meg bennünk. A film rövid idő alatt nagyon jó értékelésekre tett szert, és ha a játékfilm vonala néhol talán kicsit esetlenebbnek is hat, nagyon tanulságos összességében nézve. Az interjúk során szakmabeli vezetőktől kapunk betekintést – érthetően elmagyarázva – a technológia világának ezen szeletébe. Mindenkinek érdemes megnéznie ezt a filmet!
Márton Szandra, a merhetoegeszseg.hu csapata
