Mesterséges intelligenciát használva a pulzushullámok bizonyos pontjainak elemzésével információt kapunk, melyek releváns képet festenek az aktuális egészségügyi állapotunkról. Korábbi cikkünkben már körbejártuk, hogy mitől is okos az okos pulzoxi, most azt vizsgáljuk meg, hogy mit tudhat meg a végfelhasználó 1-1 mérésből.
Az okos pulzoxit a SCN4ALL (szken-for-all = szűrés mindenkinek) applikációval használva a mérés beküldése után a következő paraméterek jelennek meg:
MeanHR = szívfrekvencia: ez a mérés során rögzített szívfrekvencia átlaga. Értelemszerűen nyugalomban mérve ennek optimális tartománya 60-90/perc. Minél edzettebbek vagyunk ez az érték annál alacsonyabb. Extrém alacsony és extrém magas értékei kórjelzők lehetnek.
SpO2 = artériás vér oxigén telítettség, másnéven szaturáció: ezt az okos pulzoxi „buta” része számolja és mégis kulcsfontosságú! Megmutatja, hogy az artériás vérünkben milyen az oxigén szint. Amennyiben nem működik megfelelően a gázcsere a tüdőben és nem tud megfelelő mennyiségű oxigén molekula kötődni a vörösvértestekhez, akkor a sejtjeinkhez sem tud elég oxigén eljutni és fulladozni kezd a szervezetünk. Ennek az oxigén hiányos állapotnak a pontos mérésében nyújt segítséget ez a paraméter. Tüdőt érintő fertőző betegségekben (talán nem kell példát mondanunk), ez az érték lecsökken. Fontos, hogyha időben észleljük a paraméter hanyatlását, akkor hamarabb tudunk beavatkozni – ami akár sorsdöntő is lehet.
Szív-érrendszeri paraméterek, csoportosítva:
Systolic blood pressure + Diastolic blood pressure: ezek külön vérnyomásmérést követően, a mérés indítása előtt megadható értékek. A Systolic az a szisztolés, vagy „felső” érték, míg a Diastolic a diasztolés, vagy „alsó” érték. Itt is elmondható, ami a szívfrekvenciánál: sem a túl alacsony, sem a túl magas értékek nem optimálisak. Ezen értékek megadásával viszont segíthetjük a többi pulzushullám paraméter kiértékelését – hiszen jelentősen befolyásolja, hogy mit olvashatunk ki a többi paraméterből az, hogy milyen vérnyomás értékek mellett történt a mérés. Továbbá a rendszeresen rögzített vérnyomás adatok segítségével akár el is hagyhatjuk a kockás papírt, ugyanis egy helyen, digitálisan naplózva válik elérhetővé az összes rögzített vérnyomás érték.
Pulzushullám paraméterek
Stiffness index = nagy erek rugalmassági indexe: szakirodalmi adatok alapján a stiffness index más rendszerekben korrelál a pulzushullám terjedési sebességgel. Ez lefordítva azt jelenti, hogy minél nagyobb az aortánk és nagy ereinknek falfeszülése, annál magasabb stiffness index értékeket kaphatunk. A falfeszülésnek két fő oka lehet: 1. magas vérnyomás 2. nagyér-meszesedés. A kettő elkülönítésében a párhuzamosan végzett vérnyomás mérés illetve a rendszeresen ismételt mérések adhatnak támpontot.
Reflection index = kis erek tónusa: A pulzushullám szisztolés (szívösszehúzódás alatti) és diasztolés (aorta lüktetés alatti) csúcsának aránya. Minél jobban össze vannak húzódva a kis ereink – pl. fázunk, stresszesek vagyunk, stb., annál magasabb az értéke – amennyiben még rugalmas az érrendszer. Amennyiben viszont ellazult állapotban vannak a kis ereinket körülvevő simaizmok – pl. egy forró fürdő vagy szaunázás után – ez az érték lecsökken.
Szívfrekvencia variabilitás paraméterek
Mi a szívfrekvencia variabilitás?
A szívverések ritmusa nem egy metronóm által szabályozott, szabályos ritmus. A vegetatív idegrendszer (a tudatunktól függetlenül működő, a szerveink összehangolt működését irányító rendszer) idegrostjai beidegzik a szívet is.
Ezáltal lehetőség nyílik, hogy a szívverésünk ritmusát a testünk mindig az aktuális helyzetnek megfelelően állítsa be. Például amikor sportolunk vagy stresszesek vagyunk, akkor emelkedik a szívritmus, amikor pedig nyugalomban ülünk, akkor csökken.
Ha küzdenünk vagy menekülnünk kell, akkor az ún. szimpatikus idegrendszeri ágak aktiválódnak, ha pedig eszünk vagy pihenünk, akkor inkább a paraszimpatikus idegrendszer felel a regeneráció sikeréért. De nem csak ezekben a helyzetekben, hanem ütésről ütésre is mindig más egy kicsit – például a belégzésben gyorsul, kilégzésben lassul a szívritmus – egészséges embereknél.
Ha egészségesek és fiatalok vagyunk, akkor ez a variabilitás akár egészen nagyfokú is lehet. Rendszeres edzésekkel pedig még tovább növelhetjük.
Számos kutatást publikáltak már a HRV analízissel. Összességében elmondható, hogy ezek nagyrészt mind azt találták, hogy a magasabb szívfrekvencia variabilitással rendelkező egyének jobb egészségnek örvendenek.
Ezzel viszont az ellenkezőjét is kijelenthetjük: inaktív életmóddal, öregedéssel, bizonyos krónikus betegségekben (pl. cukorbetegség) csökken a szívfrekvencia variabilitás. Így az alábbi számokra érdemes rendszeresen ránézni, ha fontos számunkra az egészségünk és szeretnénk meríteni egy kis plusz motivációt a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás kihívásokkal teli útjához.
Végezetül a tudományos háttérről: a szívfrekvencia variabilitás analízisnek nemzetközi kardiológiai szervezetek által 1996-ban leírt és elfogadott ajánlásait használjuk mi is, kisebb módosításokkal. Idő-, frekvencia-domain és non-lineáris paraméterek elemzését végezzük adott matematikai szabályok szerint.
rMSSD: a fentebb említett paraszimpatikus idegrendszeri ágak működésének indikátora. Minél magasabb az értéke, annál egészségesebbek lehetünk. Stresszben, vagy nagyon fáradtan az értéke csökken. Sportolók arra is használják ezt a paramétert, hogy monitorozzák, hogy egy edzés után végbement-e a teljes regeneráció, mivel edzés után közvetlenül mérve lecsökken az rMSSD értéke, míg a sikeres regenerációs fázis után újra visszatér az átlag értékre – sőt minden hatékony edzés után ez egy picivel mindig magasabbra kúszhat- így van tehát jó hatással az edzés a vegetatív idegrendszeren keresztül a szívre is.
Total power: a vegetatív idegrendszer szívre gyakorolt hatásának összesítő mutatója. 400 alatti értékei inaktív életmódot vagy valamilyen, életmódból fakadó eltérés kezdetét jelezhetik.
LF/HF: A vegetatív idegrendszer két ágának – szimpatikus és paraszimpatikus – egyensúlyát mutatja. 1,5-2 körüli értéknél van egyensúlyban, 1 alatt a paraszimpatikus idegrendszer van túlsúlyban, 3 felett inkább a szimpatikus idegrendszer aktív. Ez nem jó vagy rossz, csak azt tükrözi, hogy milyen állapotban van a mérést végző a mérés pillanatában. Természetesen azért az nem biztos, hogy egészséges, ha valaki folyamatosan a stresszt jelentő szimpatikus tónusban (LF/HF>3) van.
Fontos: ha a mérés során jóga légzést végzünk, vagy bárhogy máshogy mi próbáljuk meg irányítani a légzésünket, akkor hamisan magas értékeket kaphatunk. Úgy terelhetjük el legjobban a figyelmünket a légzésünkről, ha mérés közben olvasunk valamit vagy kinézünk az ablakon és látjuk a madarakat szállni az égen – csak, ha nem süt a szemünkbe a Nap.
Fontos #2: nagyon magas HRV értékek arrithmiát (szívritmuszavart) jelezhetnek. Tehát ha folyamatosan nagyon magas értékeket látunk és a mérés közben is teljesen szabálytalan hullámok jelennek meg, melyek ismételve is ugyanolyan szabálytalanok, akkor érdemes egy orvossal konzultálni, hogy ő lát-e további teendőt az esetleges szívritmuszavar kivizsgálása érdekében.
A paraméter értékek mellett található tartományok egy egészséges átlag emberre vonatkozó értékek. Nem jelent semmit, ha egy-egy mérésnél valakinek egyes értékei kilógnak ebből a tartományból – (kivéve a SpO2 és meanHR értékek! ld. feljebb), ahogyan azt sem lehet garantálni, hogyha valakinek a megfelelő tartományban van minden értéke, akkor ő biztosan egészéges. A rendszeres mérések során megjelenő trendekben, mintázatokban van benne az az információ, amely alapján majd később döntések hozhatók.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a legtöbb a fenti paraméterek közül egyelőre nem validált orvosi paraméter így érdemesebb úgy tekinteni rájuk, mint ahogy egy okos óra által szolgáltatott értékre: tájékoztatásul szolgálnak. A jövőben természetesen ezek validációját is tervezzük elvégezni és így, a hivatalos orvosi ellátás részét fogja képezni az okos pulzoximéter is.
Dr. Kulin Dániel
1 hozzászólás