Dr. Kulin Sándor: Az Omega-3-ról Szakszerűen, 1. rész
Legfontosabb tudnivalók a többszörösen telítetlen zsírsavakról
Mik azok a többszörösen telítetlen zsírsavak és hogyan jutnak a szervezetünkbe?
Szent-Györgyi Albert gondolatával indítom, aki az alábbi, ma is értékes és figyelemfelkeltő gondolatot fogalmazta meg: „Az élet egy elektronikai játék is, a szabad (delokalizált) elektronoknak óriási szerepük van a fehérjék színpadán játszódó nagyon izgalmas játékban.”
A telítetlen zsírsavak lényegesek. Biokémiai szempontok szerint is értékelhetjük a fontosságukat, másrészt pont az elektronjaik hatása alapján is végiggondolhatjuk a szerepüket. Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak delokalizált elektronpárokat tartalmaznak, melyek nagyon könnyen, szabadon mozgó, mozgatható elektronok és ezek segítségével nagyon finom szabályozásokra, működésekre nyílik lehetőség.
Biokémiai szempontból a többszörösen telítetlen zsírsavak a membránok és a sejten belüli struktúrák rugalmasságát és permeabilitását adják és szabályozzák. Ezen kívül nagyon lényeges biokémiai folyamatokban is részt vesznek. Talán a legfontosabb ilyen csoport az eikozanoidok csoportja, amelyek a gyulladásos folyamatokban, a fájdalomérzet kialakításában, véralvadásban és még számtalan biológiai folyamatban játszanak szerepet.
A többszörösen telítetlen zsírsavakat általában az Omega-3, Omega-6 és Omega-9 csoportokba soroljuk, de vannak Omega-7 és egyéb elnevezésű zsírsavak is. Ezek szénláncukban, a kettős kötések helyében és számában különböznek egymástól. Nagyon jelentős, hogy ezeket a zsírsavakat a sejtjeink csak nagyon korlátozottan képesek előállítani, vagy egymásból átalakítani, ezért tulajdonképpen esszenciális zsírsavaknak hívjuk őket. Azaz a szervezetünk olyan építőkövei, amelyeket a táplálékkal kell felvennünk, hiszen a szervezetünk működéséhez szükségesek, de nem tudunk eleget előállítani mi magunk.
A táplálékláncnak nagyon kevés eleme az, amely képes lenne Omega zsírsavak szintetizálására, előállítására. Vannak növényi eredetű és állati eredetű Omega zsírsavak is. A chiamag, lenmag és az olajosmagvak tekinthetőek a növényi eredetűek fő forrásainak. Állati forrásból pedig legismertebbek a halolajok.
Sokan gondolhatják, hogy a halak képesek Omega zsírsavak szintézisére, de ez sajnos nincs így. A hal nem, azonban a plankton képes Omega zsírsavakat előállítani. A planktont fogyasztó halak így nem szűkölködnek a fontos zsírsavakban, és ezen halakat elfogyasztó ragadozó halak, és az ember is így tehet szert alapesetben elegendő mennyiségű telítetlen zsírsavra, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer fogyasztásával.
Az Omega zsírsavakról tudni kell, hogy nagyon sérülékenyek, nagyon könnyen oxidálódnak, és az oxidált formák már nem sokat érnek a sejtek számára. Hőérzékenyek, így valami módon mindenképp védeni kell őket, hogy értékesek maradhassanak a szervezet számára.
A mai táplálékláncunk tehát elég szegény ezekből, és ezért a legtöbben kiegészítésre, szupplementációra szorulnak. A táplálékkiegészítés nagyon sokféle formában lehetséges. Beszélni fogunk arról, hogy mik azok a szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venni, Omega-3, -6, vagy -9 zsírsavak szupplementációjakor.
Mik a többszörösen telítetlen zsírsavak legfontosabb biológiai funkciói?
Vegyük végig ezeknek a fontosságát a sejttől kiindulva egészen a különböző szervrendszerekig, biológiai folyamatokig. Tehát sejtszinten minden sejtmembrán és minden sejtalkotó, ami szintén membránokból épül fel, Omega zsírsavakat tartalmaz. Ezek a többszörösen telítetlen zsírsav mennyiségének függvényében különböző tulajdonságokat mutatnak.
Egyrészről lényeges a sejtmembrán fluiditásában betöltött szerepe, hiszen csak megfelelő mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmazó sejthártya lehet elég rugalmas. Másrészt a membrán áteresztőképességét, azaz a permeabilitását is befolyásolják, ami többek között az oxigén áteresztése szempontjából is jelentős feladata az Omega-3 és Omega-9 zsírsavaknak.
Mivel az oxigénfelvétel az energiatermelés szempontjából kulcsfontosságú, ezért az Omega-3, -6, -9 zsírsavaknak nagyon jelentős szerepük van a mitokondriális funkciókban, a mitokondriális energiatermelésben. Egyrészt az oxigén bejuttatása miatt, másrészt a membránpotenciál kialakításának szempontjából is rendkívül jelentősnek tekinthetjük ezeket.
Hiszen tudjuk, hogy a krónikus gyulladásban lévő vagy daganatos sejtek membránpotenciálja lényegesen alacsonyabb, mint az egészséges sejteké. Így az elektronikai tulajdonságai és paraméterei lényegesen különböznek ezeknek a sejteknek. Ezért sem meglepő, amikor tudományos közleményekben azt olvassuk, hogy Omega-3 és -9 zsírsavakkal lehet enyhíteni egyes gyulladásos folyamatokat, és meg lehet előzni, vagy javítani bizonyos daganatos állapotok továbbterjedését. Mivel sejtek szintjén is ilyen alapvető funkciót lát el, majd egy sor egyéb pozitív tulajdonságot említhetünk, és említenek is tudományos közlemények.
A legfontosabb talán a központi idegrendszer, ugyanis a szürkeállomány sejtjei egészséges körülmények között legalább 40%-ban Omega-3 zsírsavakból épülnek fel. Az Omega-3 hiány rendkívül sok tünetben mutatkozhat meg, amiket ma elsősorban gyógyszerekkel próbálunk kezelni és tünetileg javítani. Ugyanakkor a gyógyszeres terápia mellett rendkívül fontos lehet a megfelelő zsírsav szintek és arányok helyreállítása.
Tudományosan bizonyított, hogy az Omega-3 zsírsavaknak jelentős szerepe van a hangulat szabályozásában, így akár a depresszió megelőzésében vagy terápiájában is hasznos társ lehet. Ugyanígy a neurodegeneratív betegségek megelőzésében vagy a progressziójuk lassításában is fontos lehet. Például az ADHD figyelemzavaros gyermekeknél kifejezetten jó terápiás, és prevenciós hatást tapasztaltak azoknál, akik az egyéb kezelések mellett megfelelő Omega-3 szupplementációban is részesültek.
